A Nature Astronomy című szaklapban közölt tanulmányban Christophe Gissinger és Ludovic Petitdemange a Galileo űrszonda adatait elemezték és mutatták be eredményeiket.
    A tudósok észlelték, hogy a Jupiter különösen erős mágneses mezővel rendelkezik, amely elég erős ahhoz, hogy elérje és befolyásolja holdjait. Azt is észrevették, hogy az Európa felszín alatti óceánja sós.
    A sós tengervíz mágneses mező hatására vezetheti az áramot és ez a hatás futóáramlatokat hozhat létre az óceánban.
    Annak felkutatására, milyen mozgások keletkezhetnek és hogy a mágneses mezőnek a hold óceánjaira gyakorolt egyéb lehetséges hatásait megismerjék, a tudósok numerikus szimulációkat végeztek.
    A szimulációk szerint a futóáramlatok valahol a hold egyenlítője környékén keletkeznek, másodpercenként néhány centiméteres sebességgel mozognak.
    Áramlásuk iránya a hold forgásával ellentétes. Az ilyen ellentétes áramlás a kutatók szerint a holdfelszín feszültségének eredménye, amely esetenként repedéseket is okozhat. Ez pedig megmagyarázza a hold felszínének jellegét, amelyet más kutatók figyeltek meg az Európán.
    A mágneses mezőből származó energia nem tevődik át teljes mértékben az óceánba, bizonyos része szétoszlik a holdon, többnyire a sarkpontok körül. Amennyiben ez történik, ennek bizonyítékaként a hold jégtakarója elvékonyodik és felszínre tör az olvadt víz. Az Európán ezt is megfigyelték: a sarkpontok közelében vízkitöréseket észleltek.
    A tudósok szerint az Európa futóáramlatai a Golf-áramlathoz hasonlatosak, amely a Földön az élet számára kiemelt fontosságú vegyülékeket szállít. Ha az Európán van élet, az áramlatok ugyanezt a célt szolgálhatják.

  2019.03.13.