© A Gazdaság és Közélet online változata - XX. évfolyam
© A Gazdaság és Közélet online változata - XX. évfolyam

 

NAPI PLUSZ  - HÍR-HALOMÉTEL, ITAL...  - KORZÓ    - FACEBOOK   - X 

 
Naptár
2025. Március
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fontos
 

 https://twitter.com/CsitariPress

Blog

https://hu.euronews.com/ 

IMPRESSZUM
 

 

 

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 

 

 Klikk a Képre!

 

 

Gazdaság és Közélet 2006-2025

 
Forgalom
Indulás: 2006-09-02
 
KORZÓ
KORZÓ : AZ ŐSI INKA ROMVÁROST SZÁNDÉKOSAN ÉPÍTETTÉK AZ ANDOK TÖRÉSVONALAIRA

AZ ŐSI INKA ROMVÁROST SZÁNDÉKOSAN ÉPÍTETTÉK AZ ANDOK TÖRÉSVONALAIRA

Szándékosan építették az Andok törésvonalaira az inkák a 2 ezer 450 méter magasan egy alig megközelíthető hegynyergen elterülő városukat, a Machu Picchut - véli egy brazil kutató, aki az Amerikai Geológiai Társaság Phoenixban zajló éves találkozóján mutatta be georégészeti elemzését a térségről.


    "Nem véletlen a Machu Picchu elhelyezkedése. Lehetetlen lett volna ilyen települést építeni magasan a hegyekben, ha nem lettek volna törések a talajban" - idézte Rualdo Menegatot, a Rio Grande do Sul Szövetségi Egyetem geológusát az EurekAlert tudományos hírportál.
    Az inka város elhelyezkedése, illetve az, hogy miért építették az inkák szentélyüket ilyen megközelíthetetlen helyen, régóta foglalkoztatja a tudósokat.
    Menegat műholdfelvételek és a térségben folytatott mérések alapján feltérképezte az UNESCO világörökségi helyszíne alatti egymást keresztező törések és vetődések sűrű hálózatát. Elemzése szerint ezek a törések és vetődések igen változatosak méreteikben, vannak kicsiny látható törések az egyes kőzetekben és 175 kilométer hosszú törésvonalak, amelyek meghatározzák a térség folyóvölgyeinek tájolódását.
    Menegat kimutatta, hogy ezek a vetődések és törések számos elrendezésben előfordulnak, egyesek összhangban vannak azon nagy törésvonalak övezeteivel, amelyek felemelték az Andok középső hegységeit az elmúlt nyolcmillió évben. Mivel ezek a törésvonalak északkelet-délnyugati irányúak, mások északnyugat-délkeleti irányúak, együtt egy x alakot alkotnak, amikor a Matchu Picchu alatt keresztezik egymást.
    Menegat térképe azt jelzi, hogy a szentély városi szektorait és a körülötte lévő mezőgazdasági területeket, csakúgy, mint az egyes épületeket és lépcsőket ezen nagy törésvonalak mentére tájolták. Más ősi inka városok, köztük Ollantaytamba, Pisac, and Cusco szintén a törésvonalak kereszteződésén terülnek el. "Mindegyik pontosan kifejezi az adott térség geológiai törésvonalainak fő irányait" - magyarázta.
    A Matchu Picchunál lévő törésvonalhálózat számos hasznot hozott az inkáknak. "A térség törésvonalai az olvadékvizet és az esővizet egyenesen a városhoz folyatták. Az, hogy ilyen nagy magasságban hegygerincre építették a szenthelyet, szintén előnyös volt, mivel így el lehetett szigetelni a lavináktól és földcsuszamlásoktól" - magyarázta a kutató.
    A törésvonalak segítették a térségre jellemző intenzív esőzés csapadékának az elvezetését. "A szentélyépítés erőfeszítéseinek kétharmadát a föld alatti vízelnyelők kialakítása vitte el. A már létező törések segítették ezt a folyamatot, és azt is, hogy ilyen csodálatos állapotban megőrződött a Machu Picchu.

  2019.09.24.
 

 

 

HIR-HALOM