A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap során az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, továbbá egy csapásmérő drónokat összeszerelő létesítményt, egy, az ukrán hadiipart ellátó energetikai létesítményt, két lőszer- és egy hadianyagraktárt, egy harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet, két HIMARS-rakétát, továbbá 50 repülőgép típusú távirányítású repülőszerkezetet.
    A Harkiv megyébe kinevezett orosz "katonai-polgári adminisztráció" közölte, hogy Kupjanszkban az ukrán hadsereg a lakóházak lövetésével kényszeríti a polgári lakosokat otthonaik elhagyására, ahol állásokat szándékozik kialakítani.
    Az oroszországi Kurszk megyében folyó harcokkal kapcsolatban az orosz védelmi tárca egyebek között két ukrán harckocsi és 15 egyéb páncélozott harcjármű megsemmisítéséről számolt be, három ellentámadás visszaverése mellett. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 61 010 embert, 365 harckocsit, 273 gyalogsági harcjárművet, 219 páncélozott szállítójárművet, 1 886 páncélozott harcjárművet, 1 994 gépkocsit, 441 tüzérségi löveget és 48 sorozatvetőt veszítettek.
    A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megyében, ahol egy személyautót támadott egy pilóta nélküli repülőszerkezet, egy civil megsebesült.
    Alekszandr Hinstejn, Kurszk megye ügyvivő kormányzója közölte, hogy a régió több mint 1 900 lakosát eltűntnek nyilvánították. A vonatkozó listát a jövő héten fogják közzétenni a helyi önkormányzat honlapján.
    Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak "a kijevi rezsim háborús bűnei" ügyében illetékes nagykövete reagált Kaja Kallasnak, az uniós diplomácia vezetőjének a müncheni biztonsági konferencián tett kijelentésére, miszerint az ukrajnai konfliktusban "orosz civilek nem halnak meg".
    "Kaja Kallas nyilatkozata a müncheni konferencián a kóros oroszgyűlölő őrjöngés megnyilvánulása" - írta a Telegram-csatornáján az orosz diplomata.
    Mirosnyik az álláspont legkeményebb politikai és jogi értékelését sürgette. Kifejezte meggyőződését, miszerint Kallas egyszerűen nem akar tudomást venni arról, hogy az ukránok civileket öltek meg Ruszkoje Porecsnoje és Szelidove településen, valamint rendszeresen tűz alatt tartják Horlivkát, Belgorodot és más városokat.
    "Egy ilyen pozíciót betöltő és +szelektív vakságot+ tanúsító személyt aligha lehet beszámíthatónak és a nemzetközi humanitárius jog normái követőjének tekinteni" - írta a nagykövet.
    "Régóta tanúi vagyunk az ezt a posztot betöltő uniós tisztviselők leépülésének ebben a pozícióban. Őszintén szólva azt hittem, hogy (Josep) Borrellt (az EU diplomáciájának volt vezetőjét) senki sem fogja tudni alulmúlni a cinizmus és erkölcstelenség terén. De úgy tűnik, még mindig vannak tartalékai az alantasságnak" - írta szintén a Telegram-csatornáján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
    Felvetette a kérdést: lehetséges-e, hogy Kallas az ő pozíciójában nem tudhatta, hogy "a kijevi rezsim terrortámadásokat követ el civilek, gyerekek, nők, szociálisan kiszolgáltatott csoportok ellen".
    "Nem lehetséges. És ahogy mondani szokták, mi tudjuk, hogy ők tudják. Hazudhat-e ilyen módon egy olyan személy, aki hatalommal és ilyen tudással rendelkezik? Igen. Kallas ezt teszi" - fogalmazott Zaharova.
    Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt napokban az EU vezetői hangosan követelték, hogy feltétlenül helyük legyen a tárgyalóasztalnál az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokon.
    "Kallas gyökerestül vágja el a reményeiket: hogyan lehetne komolyan tárgyalni olyanokkal, akik a hazugságot hirdették meg hivatalos álláspontjuknak?" - zárta bejegyzését Zaharova (MTI).

  2025.02.16.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés