Svédországban egyre nagyobb felháborodást vált ki az élelmiszerárak drasztikus emelkedése. Az infláció mérséklődése ellenére az alapvető élelmiszerek, például a sajt és a tej ára továbbra is meredeken emelkedik, ezért a fogyasztók bojkottal próbálják kikényszeríteni a változást – írja a The Guardian.
    Egyes becslések szerint egy svéd család éves élelmiszerköltsége 2022 januárja óta akár 30 000 koronával (kb. 2,3 millió forinttal) is emelkedhetett.
    A lakosság tiltakozásként egyhetes bojkottot hirdetett az ország legnagyobb élelmiszerláncaival szemben, köztük a Lidl, az Ica, a Coop és a Willys ellen. A Bojkotta vecka 12 (Bojkott a 12. héten, vagyis 2025. tizenkettedik hetén) névre keresztelt kezdeményezés a közösségi médiában terjedt el, és hatalmas társadalmi vitát indított el.
    A szervezők szerint a nagy élelmiszerláncok és termelők óriási hasznot húznak az árnövekedésből, miközben a fogyasztók egyre nehezebben tudják megfizetni a legalapvetőbb termékeket is.
    A bojkott hatására egyes szupermarketláncok kisebb forgalomcsökkenést tapasztaltak, mások szerint viszont az intézkedés nem gyakorolt számottevő hatást. Az ICA egyik szóvivője azt is megjegyezte, hogy egyes boltokban az eladatlan termékek mennyiségének növekedése miatt több élelmiszer-hulladék keletkezett.
    Több kormánytisztviselő és szakértő figyelmeztetett arra, hogy a bojkott akár az ellenkező hatást is kiválthatja, és tovább növelheti az árakat – azonban a svéd kormány hajlik arra, hogy intézkedéseket hoznak az árak csökkentésére és a verseny fokozására.
    A nagy élelmiszerláncok eközben a globális gazdasági helyzetet, a geopolitikai feszültségeket, a klímaváltozást és az alapanyagárak emelkedését okolják a drágulásért.
    Míg Svédországban a vásárlók próbálnak nyomást gyakorolni az árak csökkentésére, Magyarországon a kormány már konkrét lépéseket tett a fogyasztók érdekében. Bár Magyarországon hasonló folyamatok zajlottak az elmúlt időszakban, a hazai kormány nem hagyta kizárólag a piacra a helyzet kezelését, hanem közvetlenül beavatkozott az árak alakulásába.
    Az árrésstop bevezetésével a kormány maximálta a kiskereskedelmi árrést harminc alapvető élelmiszer esetében, így biztosítva, hogy a beszerzési árra a boltok legfeljebb 10 százalékos hasznot tehetnek rá. Az intézkedés célja a kormány szerint az volt, hogy visszaszorítsa a külföldi tulajdonban lévő üzletláncok extraprofitját, és megakadályozza, hogy indokolatlanul magas árakat szabjanak a magyar fogyasztóknak, és amely különösen a nyugdíjasokat és az alacsony jövedelmű családokat segítheti.

  2025.03.25.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés