A Föld belső magja hatalmas mennyiségű aranyat és más nemesfémeket rejt, és ezek az anyagok lassan, de biztosan szivárognak a bolygó köpenyén keresztül a kérgen át a felszín felé – derült ki a göttingeni Georg-August Egyetem kutatóinak legújabb vizsgálatából.
    A szakértők a Hawaii-szigetek vulkáni kőzeteiben talált izotópokat elemezték, és olyan ritka fémekre bukkantak, amelyek eredete a Föld magjára vezethető vissza.
    „Amikor megérkeztek az első eredmények, szó szerint aranyat találtunk” – mondta Nils Messling geokémikus. Hozzátette: „Az adataink megerősítették, hogy az arany és más nemesfémek valóban a Föld magjából szivárognak a köpenybe.”
    Bár az arany a földkéregben is megtalálható és bányászható, ez csak töredéke annak a mennyiségnek, amit a bolygó összességében tartalmaz. A tudósok becslése szerint a Föld aranykészletének több mint 99 százaléka a magban található – elméletben elegendő lenne ahhoz, hogy a bolygó teljes szárazföldi felszínét 50 centiméter vastagon borítsa be – írja a ScienceAlert.
    A magba való süllyedés folyamata a bolygó kialakulásának korai szakaszában ment végbe, amikor a nehezebb elemek – például a vas és az arany – a gravitáció hatására az olvadt belső részek felé vándoroltak, míg a könnyebb anyagok a felszínen maradtak. Ezt az eseményt a kutatók vaskatasztrófának nevezik. Később meteorbecsapódások hoztak további aranyat és nehézfémeket a felszíni rétegekbe.
    A kutatók most a ruthénium nevű nemesfém izotópjainak vizsgálatával mutatták ki, hogy a Föld magja mégsem olyan elszigetelt, mint korábban gondoltuk.
    Az izotópok – vagyis az azonos elem különböző neutron-számú változatai – képesek elárulni, honnan származnak.
    Messling és csapata olyan technikát dolgozott ki, amelynek segítségével azonosítani tudták a magból származó ruthénium-100 izotópot a hawaii vulkáni kőzetekben. Ez a felfedezés nemcsak a ruthénium, hanem más, ún. sziderofil (vaskedvelő) elemek – például a palládium, ródium, platina és arany – eredetére is fényt deríthet.
    Bár az arany és más nemesfémek nem a bányászható mennyiségben áramlanak felfelé, a felfedezés tudományos szempontból rendkívül értékes. Rávilágít arra, hogy a Föld magja és köpenye közötti határ nem teljesen zárt rendszer.
    Sőt, a kutatók szerint hatalmas mennyiségű – több száz billiárd tonna – szuperforró köpenyanyag származik a magköpeny határról, amely felfelé áramolva például olyan óceáni szigeteket hoz létre, mint Hawaii.
    „Felfedezésünk nemcsak azt bizonyítja, hogy a Föld magja nem olyan elszigetelt, mint korábban gondoltuk, hanem azt is, hogy a mélyből származó anyagok jelentős szerepet játszanak a felszín kialakulásában” – hangsúlyozta Matthias Willbold geokémikus, a tanulmány társszerzője.
    A kutatás eredményeit a Nature tudományos folyóirat közölte.

  2025.05.29.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés