Mint ismert, Donald Trump vasárnap hajnalban bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres támadást hajtott végre Irán három legfontosabb nukleáris létesítménye ellen: Fordo, Natanz és Iszfahán ellen. A lépés Izrael oldalán történő közvetlen katonai belépést jelent a közel-keleti konfliktusba, miután Irán és Izrael között több mint egy hete tartó nyílt katonai összecsapások zajlanak. Az amerikai elnök azt is közölte, hogy a három nukleáris üzem teljesen megsemmisült, amit Irán igyekezett cáfolni.
    Magyar idő szerint vasárnap délután az amerikaiak további részleteket ismertettek egy sajtótájékoztatón. A BBC szerint Pete Hegseth azzal kezdte mondandóját, hogy a tegnap esti csapások célja Irán nukleáris képességeinek leépítése és megsemmisítése volt. Majd azt mondta: a támadás „tönkretette” az iráni nukleáris programot, de nem érintette az iráni katonai csapatokat vagy civileket.
    Hegseth szerint sok amerikai elnök „arról álmodott, hogy végső csapást mér Irán nukleáris programjára, de Trumpig egyikük sem tudta ezt megtenni”. Hozzátette, hogy az Irán elleni hadművelet „merész és briliáns” volt, és az Egyesült Államokon kívül semelyik más ország nem lett volna képes erre.
    „Trump elnök azt mondta, hogy nincs atomfegyver, ő békére törekszik, és Iránnak ezt az utat kellene követnie” – fűzte hozzá, majd arra is emlékeztetett, hogy Trump figyelmeztette Iránt arra: ha visszatámadnak, akkor az amerikai fél sokkal nagyobb erővel fog viszontválaszt adni.
    „Ez a küldetés nem a rezsimváltásról szól és szólt. Az elnök precíziós műveletet engedélyezett az iráni atomprogram által nemzeti érdekeinket fenyegető veszélyek semlegesítésére” – tette hozzá Pete Hegseth a sajtótájékoztatón.
    A miniszter köszönetet mond az éjjeli műveletben részt vevő valamennyi résztvevőnek, akik „hibátlanul” teljesítettek. A védelmi miniszter elismerését fejezte ki „izraeli szövetségeseiknek” is a támogatásért, hozzátéve, hogy a műveletek hónapokig és hetekig tartó tervezést igényeltek.
    Mint mondta, B–2-es lopakodó nehézbombázók anélkül jutottak el Irán nukleáris telephelyeihez, majd vissza a bázisra, hogy „a világ tudott volna róla” erről.  Közlése szerint 2001 óta ez volt a B–2-esek leghosszabb bevetése, az általuk ledobott B–57-es bunkerromboló bombákat pedig először használták éles harci helyzetben.
    Mondandóját azzal zárta: „az Egyesült Államok nem törekszik háborúra”, de hozzátette: „Gyorsan és határozottan fogunk cselekedni, ha népünket, partnereinket és érdekeinket fenyegetik”.
    Mindhárom iráni nukleáris létesítményben súlyos károk keletkeztek a vezérkari főnök szerint.
    Hegseth után Dan Caine vette át a szót, és arról beszélt: „Ez egy szigorúan titkos küldetés volt, amelynek időzítéséről vagy a terv jellegéről nagyon kevesen tudtak Washingtonban”, csak néhány „tervezőt és kulcsfontosságú vezetőt” tájékoztattak a tervekről. Mint mondta, az akciót „Éjféli Kalapács” hadműveletnek nevezték el.
    Majd egy hadműveleti térkép segítségével, elmagyarázta a riportereknek a művelet részleteit, köztük azt, hogy hét B2-es lopakodó nehézbombázót küldtek be a misszió részeként Irán légterébe, amelyek 18 órán át repültek.
    A nehézbombázók amerikai idő szerint a délutáni (vagyis magyar idő szerint éjjeli) órákban érték el az iráni légteret, és eközben egy amerikai tengeralattjáró „több, mint két tucat” Tomahawk cirkálórakétát indított az iszfaháni nukleáris létesítmény „kulcsfontosságú célpontjai” ellen.
    A vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt is elmondta, hogy keleti parti idő szerint 18.40 és 19.05 (vagyis magyar idő szerint éjjel 00.40 és 01.05) közt mindhárom nukleáris létesítmény ellen csapásokat hajtottak végre.
    Közlése szerint a B–2-esek összesen 14 bunkerromboló bombát engedtek ki a létesítményekre (korábban az amerikai elnök azt mondta, hogy egyedül a fordói létesítményre 6 bombát dobtak le). Azzal kapcsolatban viszont nem akart találgatásokba belemenni a vezérkari főnök, hogy ezek után milyen állapotban lehet Irán atomprogramja.
    Utolsóként a Tomahawk rakéták csapódtak be Iszfahán ellen, hogy megőrizzék „a meglepetés erejét” – mondta, hozzátéve: „Úgy tűnik, hogy Irán föld-levegő rakétarendszerei nem láttak minket”, és nem tudnak arról, hogy a B–2-es bombázókötelékre lövéseket adtak volna le az irániak.
    Dan Caine hozzátette: időbe telik, amíg teljes mértékben felmérik az Iránnak okozott kár mértékét, „de a harci károk első felmérése azt jelzi, hogy mindhárom helyszín rendkívül súlyos károkat és pusztítást szenvedett” – mondta.
    Közlése szerint a térségben lévő amerikai erők továbbra is „magas készültségben” vannak, és „teljes mértékben felkészültek az iráni megtorlásra” – bár ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez „hihetetlenül rossz döntés” lenne az irániak részéről.
    A sajtótájékoztató legvégén, az újságírói kérdések alatt Pete Hegseth azt is megjegyezte: Iránt továbbra is szívesen látják a tárgyalóasztalnál. „Pontosan tudják, mi az amerikai álláspont, milyen lépéseket tehetnek a béke érdekében, és remélem, hogy ezt meg is teszik” – fogalmazott a Pentagon vezetője.

  2025.06.22.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés