A kutatás vezetője Dan Peer professzor, a precíziós nanogyógyászat laboratóriumának igazgatója volt. Egy együttműködés keretében a csapatában dolgozott Edo Kon, Inbal Hazan-HaLevy és a PhD-hallgató, Shani Benarroch, az IIBR tudósaival együttműködésben. Az áttöréses kutatás az Advanced Science című tudományos folyóirat címlapjára is felkerült.
    A vakcina a COVID-19 elleni mRNS-alapú oltásokhoz hasonlóan lipid nanorészecskék segítségével juttatja el az immunválaszt kiváltó genetikai információt a szervezetbe. A fejlesztés különösen jelentős, mivel a baktériumok – a vírusoktól eltérően – önállóan is képesek szaporodni és fehérjéket termelni, így az eddigi vírusokra kifejlesztett mRNS-vakcinák technológiája önmagában nem volt alkalmazható rájuk. A kutatók a Yersinia pestis baktérium tüdőn keresztül fertőző változatát vették célba.
    Ez a rendkívül agresszív kórokozó, amely a középkori „fekete halál” járványt is okozta, ma is előfordul például Madagaszkáron, és ha nem kezelik azonnal antibiotikumokkal, a túlélési esély gyakorlatilag nulla.
    „A levegőben terjedő fertőzések mindig nagyobb kihívást jelentenek, mint a csípések útján terjedők” – magyarázta Dan Peer. Az új oltóanyag két különböző bakteriális fehérjét tartalmazó bivalens mRNS-vakcina, amely két dózis után teljes védelmet nyújtott az állatkísérletek során.
    „Rájöttünk, hogy egyetlen antigén nem elég kettőre van szükség a hatékony immunválasz kiváltásához, és két adag vakcinára a teljes védelemhez” – mondta Peer. „Több állatmodellen is teszteltük, és mindegyik esetben 100 százalékos védelmet értünk el.”
    A fejlesztés nemcsak a járványokkal szembeni védekezésben lehet kulcsfontosságú, hanem a kórházi fertőzések megelőzésében is, amelyek évente körülbelül 5 ezer ember halálát okozzák Izraelben.
    A kutatók jövőbeli célja olyan kombinált vakcinák létrehozása, amelyekkel a kórházba kerülő betegeket már a leggyakoribb, gyógyszerrezisztens baktériumtörzsek ellen is immunizálni lehetne. Az antibiotikum-rezisztens fertőzések az Egészségügyi Világszervezet és az amerikai Járványügyi Hivatal szerint is globális egészségügyi fenyegetést jelentenek. Egyes baktériumtörzseket a hadseregek és védelmi minisztériumok potenciális bioterror-fegyverként tartanak számon.
    „Nem akarunk ilyesmire gondolni, de a lehetőség elméletileg adott, akárcsak az atombombánál. Senki nem akarja használni, de mindenki szeretné birtokolni” – jegyezte meg Peer. „A világ tele van vírusokkal, baktériumokkal és parazitákkal. Mindig fennáll egy újabb világjárvány lehetősége. De ha ilyen vakcináink vannak, biztosíthatjuk, hogy az emberek túléljenek” – tette hozzá a professzor.

  2025.07.14.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés