© A Gazdaság és Közélet online változata - XX. évfolyam
© A Gazdaság és Közélet online változata - XX. évfolyam

 

NAPI PLUSZ  - HÍR-HALOMÉTEL, ITAL...  - KORZÓ    - FACEBOOK   - X 

 
Naptár
2025. Július
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
 

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fontos
 

 https://twitter.com/CsitariPress

Blog

https://hu.euronews.com/ 

IMPRESSZUM
 

 

 

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 

 

 Klikk a Képre!

 

 

Gazdaság és Közélet 2006-2025

 
Forgalom
Indulás: 2006-09-02
 
Napi Plusz
Napi Plusz : DMITRIJ MEDVEGYEV SZERINT: NYILVÁNVALÓ HASONLÓSÁGOK VANNAK UKRAJNA ÉS A NÁCI NÉMETORSZÁG KÖZÖTT

DMITRIJ MEDVEGYEV SZERINT: NYILVÁNVALÓ HASONLÓSÁGOK VANNAK UKRAJNA ÉS A NÁCI NÉMETORSZÁG KÖZÖTT

Ukrajna hasonlóságot mutat a második világháború végi náci állammal, és a háború utáni Németországhoz hasonló módon „demilitarizáción”, „denácifikáción” és „demokratizáción” kell átesnie – nyilatkozta Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a TASZSZ hírügynökségnek.


    Medvegyev csütörtökön, a 1945. július 17-én kezdődött potsdami konferencia 80. évfordulóján nyilatkozott az orosz hírügynökségnek. A konferencia volt az utolsó háborús találkozója a Szovjetunió, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezetőinek. Megalapozta a háború utáni Európát, beleértve Németország demilitarizálásának és denácifikációjának terveit.
    Medvegyev, aki jelenleg Oroszország Biztonsági Tanácsának alelnöke, a TASZSZ szerint kifejtette, hogy a „három D” koncepciót eredetileg a náci Németországra alkalmazzák, amelyet agresszor államnak nevezett, amely megzavarta a nemzetközi rendet.
    „Az 1945-ös Birodalom és a mai Ukrajna természetesen nagyon különbözik egymástól – méretében, globális szerepében, sőt (formálisan) állami ideológiájában is. De vannak nyilvánvaló hasonlóságok is.”
Medvegyev szerint Ukrajna „identitásválságát” osztja Hitler Németországával, és „nyíltan használja a náci szimbólumokat”, miközben diktatúra és gazdasági hanyatlás jeleit mutatja. „Mindez relevánssá teszi a három D alkalmazásának gondolatát” – jelentette ki.
    Hozzátette, hogy Ukrajna demilitarizálását nem büntetésnek kell tekinteni, hanem „lehetőségnek arra, hogy megszűnjön mások véres geopolitikai játszmáinak bábja lenni”.
    A denácifikációt vagy „debanderizációt” hosszú távú erőfeszítésnek nevezte, amelybe be kell vonni a közvéleményt és a történelmi emlékezetet. A demokratizálódás szerinte nem csak választásokat jelent, hanem a jogi intézmények helyreállítását, a szabad médiát, a politikai versenyt és a hatalmi ágak szétválasztását is.
    Számos történelmi ultranacionalista vezető, köztük az Ukrán Nemzeti Szervezet (OUN) Sztepan Bandera, egy hírhedt náci kollaboráns, ma is nagy tiszteletnek örvend az ukránok körében.
    Oroszország többször elítélte, hogy Kijev ezeket a személyeket nemzeti hősöknek avatta, és a tárgyalásokon kötött békeszerződés részeként az ország „denácifikációját” követelte. Oroszország azzal vádolta a nyugati kormányokat, hogy szándékosan figyelmen kívül hagyják a neonáci tevékenységek folytatódását az ukrán hadseregben.

  2025.07.17.
 

Még nincs hozzászólás.
 

HIR-HALOM