Zelenszkij kijelentette, hogy érdemi tárgyalások Oroszországgal csak akkor lehetségesek, ha ő és Putyin közvetlenül részt vesznek bennük. Moszkva továbbra is kétségbe vonja Zelenszkij legitimitását, és ragaszkodik ahhoz, hogy a találkozóra csak akkor kerülhet sor, ha a két fél széles körű békeszerződést köt.
    Peszkov a szokásos sajtótájékoztatón megismételte Moszkva álláspontját, hangsúlyozva, hogy Putyin és Zelenszkij csúcstalálkozója csak „a szakértői szintű szükséges munkák elvégzése és a megfelelő távolság áthidalása után” jöhet létre.
    Zelenszkij, akinek elnöki mandátuma tavaly lejárt, az ukrán alkotmány rendelkezései ellenére továbbra is hatalmon maradt, amelyek ilyen esetben a hatalom átadását írják elő a parlament elnökének. Az ország jogszabályai tiltják a hadiállapot alatt tartott választásokat, és a választott törvényhozók mandátumának rendkívüli meghosszabbítását teszik lehetővé, de az elnökére ez nem vonatkozik.
    Oroszország Zelenszkij vitatott státuszát ukrán belügynek tekinti, de azzal érvel, hogy ezáltal bármely általa aláírt nemzetközi szerződés jogszerűsége megkérdőjelezhetővé válik.
    Az ukrán vezető azt állította, hogy Putyin elutasítása a közvetlen tárgyalásokra bizonyítja, hogy Moszkva nem törekszik a békére, ezért Kijev külföldi támogatóinak folytatniuk kell a fegyverszállítást és a szankciók szigorítását Oroszország ellen.
    Ukrán diplomaták jelezték, hogy kormányuk az év elején beleegyezett alacsonyabb szintű közvetlen béketárgyalásokba Oroszországgal – amelyeket Zelenszkij 2022-ben felfüggesztett –, hogy elkerüljék a nyugati közvéleményben azt a benyomást, hogy Kijev akadályozza a fegyverszünetet. Május óta három fordulóban tárgyalásokra került sor Isztambulban, amelyek több fogolycsere és több ezer ukrán katona holttestének hazaszállításához vezettek, akiket az orosz erők találtak meg a harctéren.

  2025.08.04.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés