Hivatalosan is bírósági útra terelte Magyarország azt a vitát, amely már tavaly is komoly feszültséget okozott Budapest és Brüsszel között: Magyarország kormánya a luxembourgi törvényszéknél (alsóbb fokú uniós bíróság) indít pert, hogy megtámadja az Európai Tanács és az európai békekeret (EPF) döntését az Ukrajnának juttatott pénzek ügyében. A magyar álláspont szerint az uniós döntéshozók a magyar hozzájárulás jogellenes kihagyásával irányították át az Európai Unióban zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna katonai támogatására.
    A tét hatalmas, mivel az uniós tagállamokban mintegy 80 ezer milliárd forintnyi (200 milliárd euró) orosz állami vagyon van befagyasztva, ennek döntő része a belga Euroclear pénzügyi központnál.
    A vagyon továbbra is Oroszország tulajdonát képezi, de az unió befagyasztotta azt, és a vagyonkezelésből évente 3–5 milliárd eurónyi kamat és befektetési hozam képződik.
    Az Európai Tanács 2024. május 21-én elfogadott határozata úgy rendelkezett, hogy e nyereség 99,7 százalékát az EPF alapjába kell irányítani, amelyet végül nagyrészt Kijev által használt fegyverekre és hadianyagra fordítanak.
    Az alap eddig összesen nagyjából 4 400 milliárd forintnyi összeggel (11 milliárd euró) támogatta Kijevet.
    A magyar kormány már a tavalyi döntés megszületésekor jelezte, hogy azt jogellenesnek tekinti. A tanács tavaly az egyhangú döntést igénylő szavazásból gyakorlatilag kizárta Magyarországot, azzal az indokkal, hogy nem számít hozzájáruló államnak, így a magyar vétó nem érvényesülhetett.
    „Ez egyértelmű vörös vonal” – mondta korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hozzátéve: elfogadhatatlan, hogy Brüsszel jogsértéssel játssza ki a tagállami szuverenitást.
    A kormány most beadott keresete arra kéri a bíróságot, hogy semmisítse meg a 2025 februárjában hozott végrehajtási döntést és az azt rögzítő jegyzőkönyvet. Az érvelés szerint sérült az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal elve.
    Brüsszelben úgy érvelnek, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamata nem új költségvetési kötelezettség, hanem egy meglévő szabály végrehajtása, ebben az esetben pedig nincs szükség egyhangú jóváhagyásra. Az utalások jelenleg is folytatódnak Ukrajna irányába.
    A most induló jogi csata akár évekig is eltarthat.
    A folyamat több lépcsőből áll: írásbeli szakasz, főtanácsnoki indítvány, tárgyalás, ítélet, majd akár fellebbezés az Európai Bíróságon. Ez idő alatt a kifizetések továbbra is zajlanak, bár Magyarország kérhet ideiglenes felfüggesztést.
    A vita túlmutat a konkrét összegeken, mert precedens értékű ítélet születhet. Ha Magyarország nyer, a jövőben nem lehet hasonló módon kikerülni a tagállami vétókat. Ha azonban a bíróság elutasítja a keresetet, Brüsszel kezében marad az eszköz, amellyel a nemzetállamokat megkerülve dönthet a legfontosabb kérdésekben.

  2025.08.27.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés