Az igazgató felidézte, hogy csaknem negyven éve, 1988 tavaszán láthatta a magyar főváros közönsége előszőr az első kínai császár hadseregének katonáit, de a feltárás akkori állapota csak egy jóval szerényebb anyag bemutatását tette lehetővé.
    A fő vitrinbe a terrakotta hadsereg különböző egységeit állítják ki aszerint, ahogy a feltárásnál a kínai leletek előkerültek - fejtette ki Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója, a kiállítás kurátora.
    A szakértő azt is elmondta, hogy az egyik legizgalmasabb és legnagyobb leletanyagot az első régészeti árok tartalmazza, amelyben 8000 életnagyságú terrakotta harcos, néhány szekér és a hozzátartozó kocsihajtó, katonai elöljáró található.
    A kicsomagoláson bemutatott, több mint kétezer éves szobor ezek közül származik, és egy katonai középvezető figuráját mintázza - mondta Fajcsák Györgyi.
    A csaknem két méter magas szoborra 1980-ban bukkantak Csin Si Huangti sírkomplexumában. A katona egyike a gyalogos hadtest vezetőinek, akik a harci szekerek előtt és mögött, valamint a közöttük elhelyezkedő független gyalogos katonai egységekben vonultak. A szobor álló katonát ábrázol, akinek arcán, páncélján és kabátján még jól láthatók az egykori színes festés nyomai - tette hozzá a kurátor.
    A szobor lapos, két részből álló fejfedőt visel: a sapka formájából tudható, hogy közép- vagy alacsonyabb beosztású katonai vezető volt. Térdig érő köpenyt, alatta rövidnadrágot és a lábán harisnyát hord. Cipője lekerekített orrú, szögletes. Jobb karját a teste mellett tartja, jobb kezét félig ökölbe szorítja. Bal karját mellmagasságban előreemeli, mintha egy hosszú fegyvert, lándzsát tartana vele. Páncélzata mellkasát, hátát és vállát is fedi - hangzott el a bemutatón.
    A tárlaton a katonák mellett több mint százötven ókori műtárggyal, látványos régészeti anyaggal, fegyverekkel, szertartási tárgyakkal, jelképekkel találkozhat a közönség.
    Kína első császára, Csin Si Huangti, tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század második felében került az egymással hadakozó hét kínai fejedelemség egyikének trónjára, hogy hódításai révén csaknem húsz év múlva egy hatalmas, egységes birodalom felett uralkodjon. Birodalma, a Csin-dinasztia kora, Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette.
    A Krisztus előtt 210-ben elhunyt uralkodót egy városnyi méretű sírkertben temették el, amelynek építésén 33 éven át folyamatosan több százezer ember dolgozott. A sírkomplexum számos sírt foglal magába, központi részében pedig a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették.
    A császársír központi része máig érintetlen, de a sírkertben számos sírt feltártak már a kínai régészek az elmúlt ötven évben.
    Ezek legismertebbje a Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú agyagkatonákat felvonultató hadsereg, amelynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek.
    Az életnagyságú, egyedi arcvonásokkal megformált, szabályos hadrendben eltemetett katonák ezrei máig a kínai régészet legismertebb leletei.
    Fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek ebben a kiállításban, így minden korábbinál árnyaltabb és letisztultabb képet mutatnak az első kínai császári dinasztia koráról és az ókori birodalom működéséről.
    A Szépművészeti Múzeum mostani kiállítása méretét és az eredeti műtárgyak számát tekintve is egyedülálló, hiszen Európában is ritka, hogy kínai múzeumokból ilyen mennyiségű eredeti műtárgyat kölcsönözzenek, és ezek segítségével lehessen lépet alkotni a kínai történelem ezen fontos korszakáról.
    Valamennyi tárgy Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezik a kiállításra. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Jangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga.
    A kiállítás november 25-től 2026. május 25-ig lesz látogatható.

  2025.11.19.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés