Magyarországon idén november 19-ig 1 648 megbetegedést jelentettek, a legtöbb pácienst Budapestről, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből. A betegek 56 százaléka férfi, 44 százaléka nő volt. A fertőzések leggyakrabban 3-14 éves gyermekek körében fordultak elő.
    A hepatitis A-vírussal fertőzöttek közül négy felnőtt hunyt el, mind a négyen krónikus alapbetegséggel küzdöttek.
    A vírus elsősorban orális-fekális úton terjed, vagyis piszkos kézzel, fertőzött széklettel szennyezett vízzel vagy ételek fogyasztásával. A fertőzés kockázata különösen magas olyan helyeken, ahol nem megfelelőek a higiénés körülmények.
    A fertőzések jelentős része tünetmentesen zajlik, így a magát egészségesnek érző ember is továbbadhatja a vírust. A lappangási idő átlagosan egy hónap. Először általános tünetek jelentkeznek, mint hasi fájdalom, hányinger, étvágytalanság, rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom. A jellegzetes tünet, a sárgaság csak később alakul ki, ekkor a bőr és a szemfehérje sárgás színűvé válik, és ekkor merül fel először a hepatitis A-fertőzés lehetősége.
    Különösen a gyermekek körében gyakori a tünetmentes fertőzés. Általában enyhe lefolyású a betegség, de az életkor előrehaladtával, krónikus betegség esetén nagyobb a veszélye a súlyos megbetegedésnek.
    A terjedés megelőzésében kulcsszerepe van a kézmosásnak és a személyi higiénének. A páciens már a lappangási idő egy részében és a bevezető tünetek alatt is székletével üríti a vírust, másokat megfertőzhet, ezért nagyon fontos a higiénés szabályok folyamatos betartása, függetlenül attól, hogy van-e hepatitis A-s beteg a környezetünkben.
    A hepatitis A-val fertőzöttek szoros kontaktjai - például családtagok, közös háztartásban élők - térítésmentesen részesülnek védőoltásban. Ezt minden esetben az illetékes járványügyi hatóság szervezi meg, az oltóanyagot pedig a NNGYK biztosítja - közölték.

  2025.11.21.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés