Egyre hangosabbak a kábítószerek enyhébb megítéléséért küzdő mozgalmak, amelyek a legalizációt humánus, modern megoldásként mutatják be. A tapasztalatok azonban mást mutatnak, ugyanis a könnyítés nemhogy csökkenti a szerfogyasztást, hanem akadálytalan utat nyit a droghasználat normalizálódásához. A könnyű drog mítosza félrevezeti a közvéleményt, hiszen a tudományos kutatások szerint nincs veszélytelen kábítószer, és még a kannabisz használata is összefüggésbe hozható a mentális zavarokkal.
    Az Európai Parlament kannabiszról szóló elemzése szerint a tagállamok között szélsőségesen eltérő drogpolitikák léteznek. Franciaországban a kontinens egyik legszigorúbb rendszere működik, míg Málta, Luxemburg, Németország és Csehország a legalizáció útjára lépett.
    Hollandiában egy sajátos, kettős rendszer érvényesül, így a kannabiszt árusító kávézók engedélyezettek, de a termesztés és a kereskedelem illegálisnak számít. Számos ország – köztük Ausztria, Belgium, Horvátország, Olaszország, Észtország, Spanyolország és Litvánia – továbbra is illegálisnak tartja a marihuána termesztését és árusírását, de a birtoklást és személyes használatot csak enyhe szabálysértésként kezeli.
    A drogpárti lobbi hívei egyre több tagállamban próbálják elérni az enyhítést, miközben a gyakorlati példák a legalizálás bevezetésének kudarcát mutatják.
    Csehországban a marihuána enyhítése után nőtt a fiatalok drogfogyasztása, elterjedt az otthoni termesztés, és megerősödtek a féllegális terjesztőhálózatok. Sokan a portugál mintát, tehát a kannabisz orvosi célú használatát idealizálják, miközben ott is kiugróan magas a droghasználat.
    A kutatások szerint európai legalizációs trend nem fékezi meg a szerfogyasztást, hanem rendkívül fokozza azokat. A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 128 város szennyvízvizsgálatából megállapította, hogy Európában mindenhol nő az amfetamin, a metamfetamin és a kokain jelenléte. A metamfetamin már nem csak Csehországban terjed, hanem egész Európában megjelent. Az MDMA és ketamin használata szintén növekvő tendenciát mutat sok régióban.
    A Drogkutató Intézet szerint a drogterületen tevékenykedő NGO-k mindeközben az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésein már nemcsak a kannabisz, hanem más szerek felelős használatának legalizálásáért is lobbiznak. A mozgalom képviselői szerint minden kábítószer esetében el kellene törölni a büntetést, és lehetővé kellene tenni a társasági átadást is. Vannak, akik még a dekriminalizációt is túl kevésnek tartják, a radikális cél pedig a szigorítások teljes eltörlése.
    A legalizációs kísérletek romló közbiztonságot, növekvő bűnözést, terjedő feketepiacot és egyre több kábítószer-használót eredményeztek. Az amerikai Oregon államban a teljes engedékenység szintén csődöt mondott, a túladagolások száma drámaian nőtt, a törvényt pedig vissza kellett vonni.
    A statisztikai adatok szerint ahol engednek a drogpolitikán, ott a problémák nem csökkentek, hanem elszabadultak. A zéró tolerancia nem ideológia, hanem a társadalmi károk minimalizálásának leghatékonyabb eszköze, ahogy azt egyre több visszakozó ország tapasztalata is bizonyítja.
    A marihuána legalizálásánál ritkán kerül elő a kérdés, hogy ki fizeti meg mindennek a költségeit. A legalizáció ugyanis nemcsak az egészségügyre, a bűnözésre és a termelékenységre gyakorolhat jelentős hatást, hanem az állami költségvetésre is.
    A drogpolitikai forgatókönyvek értékeléséhez számszerűsíteni kell azokat a társadalmi terheket, amelyek a marihuánafogyasztáshoz kapcsolódnak. A kábítószerek legalizálása első pillantásra csökkentheti a rendőrségi és bírósági kiadásokat, ám ezzel párhuzamosan nőhetnek az egészségügyi és szociális kiadások, hiszen a fogyasztás általában emelkedik, ha csökken a tiltás ereje.
    A drogfogyasztás olyan mentális és egészségügyi károsodásokat okoz, amelyek jelentősen leterhelik az egészségügyi rendszert. A kezelések magas költségeket generálnak, amit végül az adófizetőknek kell fedezniük.
    A kábítószer-fogyasztástól leépülő munkaképes emberek csökkenése szintén komoly terhet jelent. A dolgozók kiesése, a kezelések és a függőség miatti problémák mind súlyos összegekbe kerülnek a társadalomnak – hívja fel rá a figyelmet a Drogkutató Intézet.
    A legalizációból származó bevételek, mint például az adóztatás sokszor túlértékelt ígéretnek bizonyulnak. A kereslet jelentős része könnyen a fekete piacon maradhat, ahol olcsóbb a szer, így az államhoz kevesebb bevétel folyik be, miközben a szabályozás fenntartása, az ellenőrzés, az oktatás és a megelőzés további pénzt igényel.
    Mindeközben az illegális drogok környezeti hatásai is egyre aggasztóbbak. Egy friss kutatás rámutatott: nemcsak az emberek, hanem az állatvilág is veszélyben van. A Mexikói-öbölben vizsgált delfinek szervezetében nyugtatók és fentanil maradványait mutatták ki.
    A tengeri élőlények zsírja képes felhalmozni a vízbe jutó szennyező anyagokat, így a drogmaradványokat is. A riasztó jelzés jól mutatja, hogy a kábítószerek hatása messze túlmutat az emberi társadalmon.
    A marihuána legalizálása tehát nem csupán egyéni döntés vagy ideológiai kérdés. Költségei és következményei a teljes társadalmat érintik, az egészségügytől a környezetvédelemig. A döntéshozóknak ezért nemcsak rövid távú bevételeket, hanem hosszú távú terheket is mérlegelniük kell.
    Az elmúlt években több európai ország, köztük Németország és Csehország a kannabisz legalizációja mellett döntött. A reformok támogatói történelmi előrelépésként ünnepelték a szabályozott piac bevezetését, ám az első tapasztalatok más adatokat mutatnak. A német és cseh példák egyszerre bizonyítják, hogy a liberalizáció fellendítette a feketepiacot, rontotta a közbiztonságot, és ösztönözte a fiatalok droghasználatát.
    Németországban már az első évben meredeken nőtt a kannabiszfogyasztáshoz köthető pszichés zavarok száma, különösen a 20–29 évesek körében. A szakemberek szerint a könnyebb hozzáférés nem tudatosabb, hanem sokszor problémásabb használathoz vezetett.
    A feketepiac visszaszorítását szintén nem sikerült elérniük a németeknek, a bűnszervezetek továbbra is nagy mennyiségben árasztják el az országot olcsó, magas THC-tartalmú termékekkel.
    A közlekedésbiztonság romlása komoly következményekkel járt Németországban. A jogalkotók nem számoltak azzal, hogy a kannabisz jelentősen rontja a reakcióidőt, így a marihuána hatása alatt okozott balesetek száma megugrott.
    A bíróságok az amnesztia miatt túlterhelődtek, ami újabb jogi bizonytalanságot teremtett.
    Mindezek ellenére Csehország még tovább ment, és nemcsak legalizálta a kannabisz otthoni termesztését és birtoklását, hanem lényegében korlátlanul engedélyezte a THC-tartalmú termékeket. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy a cseh fiataloknál már eddig is Európa egyik legmagasabb droghasználati arányait mérték.
    A 2024-es ESPAD jelentés szerint Csehországban a 15–16 évesek harmada próbált már illegális drogot, és a kannabisz havi használata is kétszerese az európai átlagnak. A pszilocibin (varázsgomba) terápiás engedélyezése ráadásul növeli a kockázatot egy olyan országban, ahol a mentális zavarokkal küzdő fiatalok száma növekvő tendenciát mutat.
    Georgiában egy nagyobb politikai demonstráció után módosítottak a drogjogi szabályozásokat. Az ország azóta jelentős társadalmi és egészségügyi kihívásokkal néz szembe, amelyeket részben a szabályozás enyhítése is befolyásolhatott. Ukrajnában szintén legalizálták a kannabiszt, ami a belső társadalmi-gazdasági kihívásokat is tovább nehezíti.
    A példák világosan rámutatnak arra, hogy a liberalizáció önmagában nem oldja meg a droghelyzetet. Sőt, a szabályozás hiányosságai, a piaci nyomás és a társadalmi normalizáció együtt komoly egészségügyi és közbiztonsági kockázatokat szülnek.
    A tapasztalatok figyelmeztetnek: a felelős drogpolitika nem a könnyítésekben, hanem a megelőzésben, a kezelési rendszerek erősítésében és a társadalmi párbeszédben rejlik. A német és cseh tanulságok alapján a túl gyors liberalizáció akár egy teljes generáció jövőjét is veszélyeztetheti.
    A szakértők szerint a legalizációs törekvések az uniós szabályokkal, mind a nemzetközi egyezményekkel is összeférhetetlenek. A kérdés így jogi és társadalmi szempontból is vitatott.
    Elton John, a világ egyik legismertebb popikonja, saját tapasztalataira hivatkozva minden idők egyik legnagyobb hibájának nevezte a marihuána legalizációját.
    Az énekes szerint a szer függőséget okoz, más drogokhoz vezet, és a rövid távú élvezetek nem érik meg a hosszú távú károkat. Elton John kiemelte, hogy a marihuána használata komoly kockázatot jelent a mentális egészségre, és személyes életútja is rávilágít arra, hogy a drogokhoz való hozzáférés könnyen vezethet súlyos következményekhez.
    A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója szerint a marihuána legalizációja tévút, amely nem hozza meg a várt eredményeket. A liberalizációs példák ráadásul szintén azt mutatják, hogy az ellenőrzött rendszer nem képes visszaszorítani a feketepiaci kereskedelmet, és a magas THC-tartalmú termékek miatt a fogyasztás akár tovább növekedhet. A legfontosabb feladat tehát a prevenció erősítése, a fiatalok és a társadalom megfelelő tájékoztatása, valamint az egészségügyi és mentális segítségnyújtás biztosítása.

  2025.11.28.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés