Mint a cikkben felidézték, Friedrich Merz tekintélyét legutóbb a saját pártján, a Kereszténydemokrata Unión (CDU) belül kérdőjelezték meg, miután körülbelül 18 fiatalabb CDU-s képviselő lázadt fel egy nyugdíjtörvény ellen, amelyről pénteken lesz a végső szavazás a Bundestagban.
    Merz CDU/CSU pártszövetsége és az SPD a 630 fős alsóházban 328 mandátummal rendelkezik, ami mindössze 12 fős többséget jelent – vagyis a 18 képviselő megakadályozhatja a törvény elfogadását.  Ha a koalíció elbukik az ügyben, akkor az egy újabb kínos kudarcot jelentene Merz számára azután, hogy májusban először elbukta a kinevezését (és csak másodjára sikerült elfogadtatni az új német kormányt), júliusban pedig kudarcot vallott az alkotmánybíróság új bírójának kinevezésével – írta a Bloomberg.
    Mint kifejtették, ha a pénteki szavazáson is elbukna a kormányoldal, akkor az rávilágítana arra, hogy a kancellárnak a saját frakciójában sincs meg a kellő tekintélye, és visszafordíthatatlan kárt okozhatna a kormány törvényhozási képességében. Ezt pedig a kormány oldalán is érzik:
    Az SPD társelnöke, Baerbel Bas a héten utalt arra, hogy ha a nyugdíjtörvényt nem sikerül elfogadni, akkor az a kormánykoalíció végét jelentheti.
    Ez végső soron új országos választásokhoz vezethetne, egy olyan időszakban, amikor az Alternatíva Németországért (AfD) párt néhány közvélemény-kutatás szerint már az első helyen áll, nem utolsósorban a stagnáló német gazdaság miatti aggodalmak következtében (volt olyan közvélemény-kutatás is, amely 27 százalékos támogatottságot mért az AfD-nek: az ő felmérésük szerint 2,5 százalékos előnyük van a CDU/CSU-val, vagyis a kormánykoalíció nagyobbik pártszövetségével szemben).
    A kancellár és szociáldemokrata partnerei – akiket több kulcsfontosságú kérdésekben is egymástól merőben eltérő állásponton vannak – nehezen tudják meggyőzni a választókat arról, hogy képesek lesznek teljesíteni a növekedés fellendítésére, a német belbiztonság és a fegyveres erők megerősítésére, valamint a leromlott utak és hidak javítására tett ígéreteiket. A május óta életbe léptetett számos intézkedés – köztük a hadsereg és az infrastruktúra számára több száz milliárd euró értékű, adósságból finanszírozott speciális alapok létrehozása – csak lassan hoz eredményt, írta a Bloomberg.
    Kitértek arra is, hogy a német ipari lobbicsoportok ugyan pozitívan reagáltak a kormány néhány korai kezdeményezésére, de azt is szemére vetették Merz-nek és minisztereinek, hogy nem cselekszenek a szükséges sürgősséggel Németország globális versenyképességének helyreállításához. Peter Leibinger, a befolyásos BDI üzleti lobbicsoport elnöke a héten arra figyelmeztetett, hogy az év végéhez közeledve az autógyártóktól az acéliparon át a vegyiparig minden gyártó drámai mélyponttal szembesül.
    „A gazdaság szabadesésben van, de a kormány nem reagál elég határozottan. Minden hónap, amelyben nincs hatékony strukturális reform, több munkahely és jólét elvesztésével jár, és jelentősen korlátozza az állam jövőbeli cselekvési lehetőségeit” – fogalmazott Leibinger egy nyilatkozatban.
    Kedden egy frakcióbeli próbaszavazáson kiderült, hogy a fiatalabb konzervatív politikusok nem hajlandók feladni ellenállásukat, így Merz és frakcióvezetői nagy kockázatot vállalnak azzal, hogy a koalíció csekély többsége miatt továbbra is ragaszkodnak a nyugdíjtörvény szavazásához – tette hozzá a Bloomberg.
    Két résztvevő szerint Merz a keddi zárt körű frakcióülésen arra sürgette az összes konzervatív képviselőt, hogy támogassák a vitatott törvényjavaslatot. Hivatkozott a jelenlegi geopolitikai zavarokra is, és figyelmeztetett, hogy a negatív szavazás drámai következményekkel járna – mondták a résztvevők, akik névtelenséget kértek az ülésről szóló beszámolóban.
    Ugyanakkor a német kormányfőnek kedvezhet az, hogy az ellenzéki Baloldali Párt szerdán bejelentette, hogy képviselői tartózkodnak a szavazástól (ez azért fontos, mert a Bundestagban, csak annyi szavazatra van szükség egy törvény elfogadásához, amennyi több, mint az ellene szavazók száma). A 64 baloldali képviselő tartózkodása 284-re csökkentené a többséghez szükséges szavazatok számát – ezt a küszöböt pedig a fiatal képviselők tiltakozása ellenére is megugorhatják Merzék, ha nem lesz a 18-nál több ellenszavazó a frakción belül. Igaz, hogy nehéz lenne győzelemként eladni a kormány oldaláról azt, ha csak az ellenzéki párt távolmaradásával sikerülne átvinni a törvényt.
    A kancellárra eközben nagy nyomás nehezedik pártján belül is, mert egyesek szerint túlzott engedményeket tett az SPD-nek. A balközép párt viszont alig tett erőfeszítéseket a nyugdíjreformmal kapcsolatos kompromisszumra, amely része volt a koalíciós partnerek által a hivatalba lépés előtt megtárgyalt közös kormányzati tervnek.
    A recsegő-ropogó nyugdíjrendszer (amely nehezen boldogul a nyugdíjasok növekvő számával) sok választó számára kritikus kérdés: a fiatalok jellemzően azért ellenzik a nyugdíjreformot, mert úgy érzik, hogy olyan ellátások finanszírozásával terhelik őket, amelyeket ők maguk már talán soha nem fognak élvezni (és a nyugdíj mellett más olyan kérdések is vannak, amelyek ellen tiltakoznak a fiatalok).
    A kormánykoalíciós pártok által kezdeményezett törvényjavaslat 2031-ig garantálja a nyugdíjfizetéseket, de biztosítékot nyújt a nyugdíjasok jövedelmére az ezen időpont után is (az aktív munkavállalók terhére, akiknek viszont csökken az aránya a nyugdíjasokhoz képest).
    A sok milliárd eurós többletkiadások lehetősége a CDU fiatalabb tagjainak ellenállását váltotta ki, akik azt kifogásolták, hogy túl nagy terhet hárítanak a jövő generációira, és mélyebb reformokat szorgalmaznának. Friedrich Merz elismerte, hogy erre szükség van, és szakértői bizottságot hívott össze javaslatok kidolgozására.
    Van azért olyan szakértő is, aki úgy látja, hogy nem valószínű a kormánykoalíció összeomlása: Holger Schmieding, a londoni Berenberg vezető közgazdásza arra utalt, hogy a német kancellár korábban már kizárta egy kisebbségi kormány lehetőségét, valamint az AfD-vel az együttműködést.
    Ebből adódóan „az alternatívák – nevezetesen egy instabil, Merz vezette CDU/CSU kisebbségi kormány vagy új választások – szinte az összes jelenlegi koalíciós tag számára elfogadhatatlannak tűnnek. Minden erőfeszítést meg fognak tenni, hogy megoldást találjanak” – írta Schmieding szerdán egy jegyzetben.

  2025.12.04.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés