Egy nemzetközi felmérés ugyanis feltárta, hogy a Budapestre látogató turisták szerint a magyar főváros a világ száz nagyvárosa közül a legkoszosabb, legszemetesebb. Minderre a Radical Storage nemzetközi hálózat mutatott rá. A szervezet ugyanis minap egy kifejezetten nagy merítésű közvélemény-kutatást végzett: hetvenezer Google-véleményt elemzett, amelyben a turisták értékelték az általuk felkeresett városokat. Az adatokat a tisztaság és a piszkosság alapján rangsorolták. Az eredményt az Economx üzleti magazin közölte.
    A turisták szerinti legkoszosabb városok sorrendje:
Budapest,
Róma,
Las Vegas,
Firenze,
Párizs,
Milánó,
Verona,
Frankfurt,
Brüsszel,
Kairó.
    Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapító, kutatási és elemzési igazgatója szerint ide vezetett: a 3000 köztéri szemetes leszerelése, a szemetesek ürítési rendjének rugalmatlan kezelése, a frekventált területeken ritkán ürítik ki a kukákat, jelentős visszaesés a hajléktalan-ellátás férőhely-kapacitásában (például a családok átmeneti otthona típusú szolgáltatás férőhelyszáma 2019-ben még 1 200 volt, ez 126-ra esett vissza 2024-re),
    2019-ben még 37 ezer óra közös járőrözést folytatott a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, ez 2024-re a huszadjára esett vissza. A BRFK 2024. évi beszámolója szerint az egész fővárosra jut nappali időszakban 4, az éjszakai időszakban 2 vegyes páros, a BKK-rendészet vagy nem jött létre, vagy nem működik, a köztisztaságra fordított költségek messze nem fedezik a kiadásokat, a BKM Budapesti Közművek Zrt. 2024. éves mérlege szerint több mint 2 milliárd forint veszteséget termelt a köztisztasági divízió.
    Kőrösi Koppány hangsúlyozta azt is, hogy a Fővárosi Önkormányzat működési célú kiadása a 2019. évi 216 396 000 000 forintról 2024-re 379 653 000 000, forintra, azaz közel duplájára, 1,75-szörösére nőtt.
    Szentkirályi Alexandra, a kormánypártok fővárosi frakcióvezetője szerint ez Karácsony Gergely hatéves munkájának szembetűnő mérlege. Közösségimédia-oldalán elmondta: „Mindeközben a legtisztább városok közé két lengyel város is befért – tehát nem igaz, hogy ez pénzkérdés lenne. Ez törődés és odafigyelés kérdése, amelyekből a mostani városvezetéstől szívfacsaróan kevés jut fővárosunkra.”
    A helyzet ellen már a budapesti kerületek polgármesterei is lázadnak.
    A kerületi vezetők a főváros zöld területének gondozását át kívánják venni Karácsony Gergelytől. Sok helyen ez már meg is történt, hiszen a kerületek végzik azokat a feladatokat, amelyek valójában a fővárosi teendők lennének.
    Az első kerület polgármestere, Böröcz László közösségi oldalán jelentette be: „Saját bőrünkön tapasztaljuk a főváros működésképtelenségét.”
    A polgármester kifogása:
romló közszolgáltatások,
problémás közvilágítás,
elmaradó út- és zöldfelület-karbantartás,
hiányos takarítás,
elakadt fejlesztések,
lassú bürokratikus ügyintézés,
átláthatatlan közpénzkezelés és
a kerületi érdekeket háttérbe szorító politikai csatározások.
    Kőbánya polgármestere is hasonlóan gondolkodik. D. Kovács Róbert Antal szintén a közösségi oldalán jelentette be: „Teljes mértékben egyetértek polgármester-kollégámmal. Budapest legnagyobb közparkjának, a Népligetnek az állapota is igazolja a véleményét. Elhanyagolt zöld területek, szabálytalanul behajtó gépkocsik, kritikus közbiztonság.” Hasonló módon gondolkodik Karsay Ferenc, Budafok-Tétény polgármestere is, aki a bejegyzéshez kapcsolódó kommentjében leírta: „Csak a főváros által elmulasztott, helyettük elvégzett városüzemeltetési munkákra nagyjából évi egymilliárd forintot fordítunk. Nem a mi dolgunk, de megcsináljuk. Ha ehhez jogi felhatalmazást és forrást is kapnánk, tovább javíthatnánk közterületeink állapotát.” Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere pedig azt írta: „Amikor már nem tudjuk nézni milyen állapotban van, akkor helyettük kaszálunk. Jobb lenne, ha a főváros átadná ezeket a területeket azzal a pénzzel együtt, amit elszámol. Mi százszor jobban elvégeznénk ezt a munkát ennyi pénzből.”
    Pedig a kormány sok száz milliárd forintot fordít Budapest fejlesztésére:
430 milliárd forint értékben oktatási és tudományos fejlesztésekre, melyeknek legfontosabb elemei a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának beruházása, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a Károli Gáspár Egyetem fejlesztése,
365 milliárd forintból épül a Déli körvasút,
200 milliárdból indul a H5-ös HÉV-vonal felújítása és új kocsik beszerzése,
162 milliárdot fordított a kormány a Testnevelési Egyetemre és környékére,
140 milliárd forintot adott az Egészséges Budapest programra,
100 milliárdból újul meg a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet,
54 milliárd jutott nemrég új villamosokra,
25 milliárd egészséges utcákra,
18,1 milliárd forint az Északi összekötő vasúti híd felújítására,
4,5 milliárd forint a városmajori szívklinika felújítására,
2 milliárd forint az Országos Kardiológiai Intézet fejlesztésére.

  2025.12.12.
 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés